Köszöntsük a ballagókat!
Hamarosan vége az iskolának, és bár kérdéses volt a vírushelyzet miatt, hogy megtarthatóak-e a ballagások, úgy tűnik mégis csak lesznek ünnepségek. De mit és miért tesznek ilyenkor a diákok?
A ballagás az általános iskola, középiskola utolsó évfolyamának elvégzése után kerül megrendezésre a végzős diákok számára.
Bár napjainkban már az óvodákban is tartanak ballagást a kicsik számára, ez újkeletű szokás. Az első búcsúztatókra az 1870-es években került sor Magyarországon, Selmecbányán, amikor a helyi bányászati és erdészeti akadémia hallgatói az iskolától való búcsúzás miatt, elénekelték az ikonikus "Ballag már a vén diák" című dalt. Ez a szokás idővel hagyománnyá vált, így napjainkban már több más dalt előadva vonulnak végig a diákok az iskolában.
A ballagás szokása a hazánkban ismert formájában a világ többi részén másként működik vagy egyáltalán nem hagyomány.
Biztosan láttatok már amerikai filmet, amiben a főiskola végén a diákok átveszik diplomájukat, majd hatalmas örömmel együtt feldobják az ég felé jellegzetes formájú kalapjukat. Emellett a középiskolásoknak szervezett utolsó bál, ami hasonló a hazai ballagásokhoz. Mindegyik esetben egy korszak lezárását, az iskola befejezését és búcsút jelent a fiatalok számára.
Magyarországon az óvodai, iskolai ballagásokban közös, hogy minden diák tarisznyát kap, melybe az alábbi tárgyak kerülnek.
Valamennyi tárgy jelképez valamit:
- egy fotó az oviról, suliról - emlék
- "hamuban sült pogácsa" - az útravaló eledel, mindennapi étel
- só, azért, hogy az élet sose legyen unalmas, sótlan
- föld - ne feledd honnan jöttél, hol az anyaföld
- aprópénz - a jövendőbeli bőség jelképe
A ballagás során a fiatalok a virágokkal feldíszített osztálytermeken, folyosókon keresztül egymás vállát fogva és énekelve vonulnak végig, osztályfőnökük vezetésével. Az iskolát is körbejárják, ahol a szülők, rokonok és barátok várják őket, különféle ajándékokkal kedveskednek a tanulóknak. A legtöbbször általában virágcsokrokat kapnak, melyek az idők során egyre modernizálódtak, így napjainkban divat a csokoládéval, pénzzel és léggömbökkel dekorált csokrok átadása.
A ballagás után régebben vacsorát is szerveztek közösen az osztályok, vagy éppen a szülők tartották egy kisebb családi rendezvényt. A pandémia miatt tavaly sajnos a ballagások elmaradtak, idén szerencsére már megrendezhetőek, így júniusban - korlátozásokkal ugyan -, de a legtöbb suliban megtartható lesz az ünnepség.
Idén nem valószínű, hogy a fiatalok annyi ajándékot, virágcsokrot kapjanak, hogy roskadozzanak a halmok alatt, de korábbi években tapasztalhattuk, hogy szinte már versengéssé vált, ki kapja a legtöbb és legnagyobb ajándékot.
Jó volna, ha visszatérne a ballagás eredeti célja, a búcsúzás, az elköszönés egy korszaktól, egy helytől, ahol többé váltak a fiatalok és nem a szülők, rokonok versenye maradna az ünnep. Korábban néhány iskola megpróbálkozott azzal, hogy megkérte a ballagók hozzátartozóit, hogy azt a pénzt, amit a ballagásra költenének, adományozzák jótékony célra. Reméljük ez a kezdeményezés új irányt ad majd a későbbi ballagási ünnepségeknek.
Végezetül álljon itt a ballagók egyik kedvelt dalának szövege:
Ihász Gábor - Múlnak a gyermekévek
Már hosszú évek óta azt mondják nekem
Olyan vagyok, mint egy kisgyerek
Belátom, így igaz, én nem lettem komoly
Úgy mint más emberek
Bolondosnak tűnő, furcsa dolgaim
Rossz szemmel nézik oly sokan
Tudom, a szívük mélyén ők is szeretnék
És megtennék boldogan
Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább
Nem marad ugyanaz senki sem
Lehet, hogy kivétel csak én vagyok talán
Mégis így jó nekem
Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább