Űzzük el együtt a telet farsang idején

Napjainkban a farsang a jókedv, mulatságok, a fánk és a jelmezek ideje. Azonban elődeink számára igen fontos üzenetet hordozott ez az időszak. Tudj meg többet a farsangi szokásokról cikkünkből.

Nem biztos, hogy tudtad, de a farsang időpontja minden évben változó, mindennek oka, hogy a farsangi szokás ünneplése és hagyománya az ősi, pogány kultúrában gyökerezik, egészen az ókorig nyúlik vissza. Ettől függetlenül két egyházi ünnep közé ékelődik be, méghozzá a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Vízkereszt napja január 6.-a, viszont a zárónapja függ attól, hogy a húsvéti nagyböjt kezdete (hamvazószerda) éppen melyik napra esik. Legkorábban február 4., de legkésőbb március 10-e. A pontos dátum mindig az adott évben a húsvét napjától visszafelé számított 40. nap. Idén a hamvazószerda február 17.-ére esik.

A farsang német eredetű szó, hazánkban a 15. században terjedt el. A hagyomány szerint farsang a népi hagyományokra épül, az "erkölcsös" 16. és 17. században bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. Vidám lakomák, bálok, népünnepélyek és felvonulások jellemezték a farsangi időszakot. Az 1900-as évektől kezdődően már nemcsak a nemesek között volt szokás megünnepelni a farsangot, álarcot és jelmezt ölteni, hanem a gyerekek körében, és családi jellegű ünnepeken is.

A farsang csúcspontja a karnevál,

hagyományos magyar nevén a "farsang farka", az utolsó három napban nagy mulatságokat tartottak, mely valójában télbúcsúztató volt. Hazánkban a mohácsi busójárás őrzi ezt a hagyományt, míg Velencében a karnevál és Rióban szintén a hatalmas forgatagok az utcán.

Farsang nemcsak a tél elűzéséről szólt, hanem a párválasztásról is. Ekkor volt az egyik esküvői szezon, hiszen a húsvéti böjt idején nem házasodtak. A falvakban a legények megszervezték a bált, a lányok itt bokrétát adtak rokonaik közvetítésével a kiszemelt fiúnak. Aki elfogadta a felkérést, az a bál végén a kalapjára tűzte a bokrétát. Így a táncmulatság lényege az eljegyzés volt. 

Az ünnep utolsó napja a farsangtemetés, ekkor szalmabábút vagy koporsót égettek. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek varázslatos erőt tulajdonítottak. 

A gyerekek már nagyon várják a farsangi ünnepségeket az iskokákban, óvodákban. Ilyenkor kedvenc mesehősük, karakterük bőrébe bújhatnak néhány órára. Az anyukák emberfeletti erővel készítik a szebbnél szebb jelmezeket, melyekhez az arcfestés is párosul. A kisgyerkőcök általában az aktuális rajzfilmek mesehőseit választják kisebb korban, míg a nagyobbak általában már a kreatív, érdekes jelmezeket preferálják. Igazi kihívás néhány extrém ötlet megvalósítása.

Láttunk már olyan kézzel, papírból készült jelmezt, mely egy cseresznyefát ábrázolt, középen a törzs maga a kislány volt, míg a fején lévő koronából rengeteg ág állt ki, melyet papírból sodortak és számtalan apró piros papírvirággal díszítettek. A sok órányi munka kifizetődő volt, a látvány magáért beszélt.

Egyre azonban mindig figyeljünk, ha jelmezt készítünk gyermekünknek. Érezze jól magát a ráadott ruhában. Sokszor látunk farsangi bulikon síró kissrácokat, akik a rájuk került meleg nyuszi jelmezben szenvednek, vagy éppen megijednek a lufiból összekötött szőlőszemek durrogásától. Mindig legyen látványos a jelmez, de ne feleddjük, hogy gyermekünk az első, az ő öröme a legfontosabb.